Miskolcról elsőként talán nem az irodalom jut az emberek eszébe. Pedig hány költői nagyság kötődik a városhoz! Vagy azért, mert itt született, mint Dayka Gábor és Szabó Lőrinc, vagy mert tanárként dolgozott itt, mint Kaffka Margit és Lévay József, esetleg szívesen látogatta az avasi pincéket, mint Móra Ferenc vagy Móricz Zsigmond, vagy egyszerűen csak megihlette a hely, mint Petőfit, aki Diósgyőrben írta Alkony c. versét 1847-ben.
A magyar költészet napja és József Attila Ódája kapcsán tavaly már bemutattuk Miskolc-Lillafüred néhány irodalmi vonatkozását az 1933-as írótalálkozótól a Kockaforgó játékig.
A Költészet terasza a lillafüredi Függőkertben
Ki ne emlékezne iskolai tanulmányaiből Szabó Lőrinc Tücsökzenéjére, amelyben a gyermekkori emlékek felidézésekor felvillannak a miskolci élmények is.
Miskolcon többször laktunk. De alig
emlékszem rá… Tűzijáték vakít:
avasi ünnep? Egyszer egy hatost
kaptam egy nénitől! És villamost
ott láttam először, s – mint csöpp gyerek –
óriási búzavásárteret.
S mit még? Majálist: lacikonyha, tánc!
Hogy bámultam a viccmondó cigányt!
És látom a Szinvát is: a fa-híd
alatt, a mélyben, fáradt habjait
keskeny szenny-csík görgette meredek
házfalak közt; de a széles meder
hogy megtelt, mikor jött az áradás!
S a környéket: egy-egy kirándulás
néha ma is idéz benneteket,
kék-zöld mezők, Tapolca, tó, liget,
Miskolc határa… Szülővárosom,
sose lesz szemed kóbor fiadon?
A szülőváros azóta valamit "törlesztett", hiszen több intézmény is viseli a költő nevét, szobra az Avasi Gimnázium előtt látható, a nevét viselő könyvtár udvarán pedig egy másik alkotás emlékeztet rá.
Szabó Lőrincet - ha későn is, de még életében - elismerte a miskolci irodalomkedvelő közönség. 1956-ban éppen október 23-án rendeztek egy irodalmi estet, amelynek ő volt a díszvendége. Arról, hogy közben Pesten kitört a forradalom, s a költői est másik vendége, Illyés Gyula Miskolcon kényszerült maradni, Illyés a Naplójában számol be. A költői estre márványtábla emlékeztet a Kossuth utcán.
Sokszor idézik Móricz Zsigmondot miskolci élményei és a várossal kapcsolatos gondolatai kapcsán. A Nyugat 1930-as 22. számában "a legnagyobb jövőjű magyar város"-nak nevezte Miskolcot. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a próza- és drámaíró Móriczot versírásra ihlette a Miskolci Nemzeti Színház óratornya.
"A miskolci öreg színház felett
torony van és óra,
a kultúra magasba tekint,
s mutatja az emberiség idejét."
Miskolc egyik legrégebbi épülete, az Avasi református templom hosszú ideje a város emblematikus építményei közé tartozik. Évszázadok óta áll az Avas oldalában, körülvéve az ódon temetővel és a pincesorok egyedülálló hangulatával. Balázs Győző így ír a templomról:
"…olyan öreg ez a templom
mintha az ég a Földre hajolna
s mintha alvó város felett
messzenéző óriás őr volna.
…
Avas alján mintha őrszem
nézne büszkén régi dicsőségre!"
Több mint 200 évvel ezelőtt Szrógh Sámuel ügyvéd, levéltáros, író versbe szedte Miskolcznak a javait. A "leltár" kezdősorait a belvárosi Szinva teraszon található csobogó szélébe vésve olvashatjuk. Az 1800-ban íródott versike sok megállapítása ma is helytálló, főleg a befejezése:
Van jó levegője: Vize, melyen vannak sok Malmok.
Úgy rendeltettek strázsául körülte a szép Halmok,
Hogy Kaput is formáljanak lakossai számára,
Kenyeret is teremjenek, s légyenek Borok tára,
Itt az Avas, az Angyal-völgy, Tetemvár s Bábonyi-bérc
Olly Kintset tart, mely könnyebben ád pénzt, mint az arany-érc. (...)
Itt a víg Társaságokat a gond nem komorittya:
Mert azt tsak az Asszu-bor-is ézibe el-hárittya.
Itt az Asszonyok tsinosak, még-is nem bujálkodnak;
A Férfiak társalkodnak, s e mellett munkálkodnak.
El-lehet hát ezt mondani: A Ki nem vólt Miskólczon.
Nem tudja a Boldogságot hol ülhet a fő pólczon.
Szinva terasz
A költészet él! Versek mindig is születtek, s mai is születnek. Miskolcról is. Kortárs költőnk, Csorba Piroska nemrég egész kötetnyivel örvendeztette meg olvasóit.
"Kitárni szívemet ahogyan a város tárja ajtótlan kapuit
az égtájak felé
s várni a közelről és távolról érkezőt." - írja egyik költeményében.
Miskolc ugyanígy nyitott szívvel és tárt kapukkal várja azokat, akik szeretnék megismerni. Tematikus irodalmi sétát is tehetnek Miskolc belvárosában, szemelvényekkel 1800-tól napjainkig.
Fotók: HelloMiskolc
