Az Avas hegy méltán Miskolc egyik jelképe. Sokan a kilátóról és műemlék templomáról azonosítják be, pedig a hegynek nevezett domb sokkal több annál, mint egy egyszerű kilátóhely.

 A belváros épületeinek közelében emelkedő, a városkép szerves részét képező domb mellett nem lehet csak egy-két szóval elmenni. Bejegyzésünkből pedig kiderül, hogy miért.

Fotó: #hellomiskolc

BORA VALAHA A HEGYALJAIVAL VETEKEDETT

 Miskolcnak, az avasi szőlőtermesztés és borkultúra több évszázados története alapján, méltán ott lenne a helye más, híres magyar bortermelő vidékek között. Az Avas "nedűihez" kapcsolódó történelmi emlékek a 14. századig nyúlnak vissza. A legősibb irat egy 1313-as adásvételi papír, mely egy avasi szőlőbirtok létezését igazolja.

 A városnak olyan szinten része volt a borkultúra, hogy a város 1694-ből származó pecsétjének címerpajzsán egy szőlőfürt is megjelenik. A helyieknek a szőlőművelés és a borkereskedelem a megélhetést biztosította.

 A Miskolci bor Bél Mátyás, korabeli leírása alapján "kellemes ízű" volt és "gyomorra nézve egészséges". A miskolciak egyébként aszút is készítettek.

 Érdekes szőlőművelési, szüreti szokások is fennmaradtak az Avasról. Az egyik ilyen szokás: félelmetes álarcok készítése fakéregből, majd ezek elhelyezése egy magas fenyőre Bacchus tiszteletére. A másik tradíció a tűzátugrás, amelyről Podmaniczky Frigyes is megemlékezett egy írásában.

Fotó: #hellomiskolc

 A miskolci bor "aranykorának" az 1880-as évek filoxérajárványa vetett véget. A legutolsó szőlőféle, amely bírta a strapát, Dobrossy István írása nyomán feltételezhetjük, hogy a "fekete rizling" volt.

 Jelenleg az igazi miskolci bor ritkaságnak számít. Sándor Zsolt avasi Pincészetét emelnénk ki mint a bükki, avasi borkultúra továbbélő jelenét. A borász hisz az avasi borvidék feltámasztásában.

 Az avasi borkultúrát felidéző rendezvény az Avasi Borangolás, melyet idén május 12-én és 13-án tartanak az Avasi pincesoron, izgalmas koncertekkel, gasztroprogramokkal és különleges borkóstolókkal.

AZ ŐSEMBER BÁNYÁKAT VÁJT BENNE

 Az Avas azért is különleges hely Magyarországon és Európában, mert itt már az őskőkorban is lakóhely lehetett, kb. már 120 000 évvel ezelőtt is. Miskolcon a Bársony-házi szakócák megtalálása indította el az régészeti kutatásokat, melyek során Közép-Európa egyik legnagyobb kiterjedésű őskőkori lelőhelyét tárták fel a 20. században.

A Bársony-házi szakócák másolata. Fotó: #hellomiskolc

 Többek között kiderült, hogy az Avast egykor kovakő kitermelő, valamint feldolgozóhelynek használták őseink, rengeteg alagutat vájva a kőben. Az 1929-es 1930-as években olyan címmel jelentek meg újságcikkek, hogy "az ősember avasi kovabányája a legrégibb Európában".

 Az egykori szabadban álló településen meleg klíma uralkodhatott, és mintegy húszezer éven át volt az ősembereknek a munka- és telephelye.

Fotó: #hellomiskolc

A RÉGI MISKOLCIAK A PINCÉKET LAKÁSKÉNT IS HASZNÁLTÁK

 Az alcím alapján akár azt is gondolhatná bárki, hogy az ősemberek éltek barlanglakásokban a területen, de ez nem így volt. 1724-ből írásos emlék utal arra, hogy a miskolciaknak szokásuk volt pincékben lakni, mivel például a mesterembereknél a jómód jelének számított, ha valakinek pincéje volt, miközben tulajdon lakása nem is.

Mai avasi borház részlete. Fotó: #hellomiskolc

 A miskolci bíró ki is jelentette akkoriban a templom előtt, hogy aki nem jön le a városba élni, azt a város erőszakkal fogja kihajtani a pincéből, mert nem megengedhető, hogy "olly nagyszámú ember lakjon a kőjukakban". A rendelkezés végül nem nagyon lett eredményes, sőt még egészen a 19. századig egyre többen költöztek a pincék előterébe és a pincék előtt kialakított kis házakba.

 A legtöbb pincelakás a Danyi-völgyben rejtőzött, és a korabeli tudósításokból kiderül, hogy az itt élők az I. világháború végéig életvitelszerűen tartózkodtak a pincékben.

Avasi pinceház napjainkban. Fotó: #hellomiskolc

SÁRKÁNYÖLŐ SZENTRŐL KAPTA A NEVÉT 

 A miskolci Avas hegynek van egy másik, régi neve: a Szent György-hegy. Sok-sok történelmi, főleg középkori forrásban így említik az Avast.

 Az Avas - másképpen írva "Havas" - elnevezés valódi jelentéséről több elmélet is született a nyelvészek körében. Ez a szó eredetileg finnugor eredetű, és "tilalmas erdőt" is jelent. Ez a jelentés azért ragadhatott erre a területre, mert a középkorban az Avas területét vaddisznók makkoltatására használták.

Sárkányölő Szent György egy 1614-es, európai ábrázoláson (forrás: wikimedia)

 A Szent György - amely egy vértanúra utaló - elnevezés egy egyházi építmény jelenlétére utal, mely az Avason állt. Feltételezhető, hogy valaha a hegyen egy Szent György nevű kápolna magasodott.

 Ugyanakkor érdekes adat, hogy az egyetlen Szent György-kápolnára utaló okleveles bejegyzés későbbi, mint a hegy Szent Györgyként való említése. A kápolna helye máig ismeretlen, de a 17. századi térképészeti megjelenésekben megtalálhatók rá vonatkozó adatok.

Az Avas ábrázolása 1800-ból, a tetőn álló rotunda feltehetően a Szent György-kápolna.
Kép forrása: wikimedia

A HARANGTORONY ZENÉJÉT A WESTMINSTER-HARANGJÁTÉK IS IHLETTE

 Ha a belvárosban sétálsz, negyedóránként hallhatsz egy ismétlődő harangjáték részletet, amelyet egészben minden egész órakor játszanak le. Ez a harangjáték az Avas aljában magasodó torony muzsikája, mely 1941. május elsejétől lett a város mindennapjainak része. A toronyóra és a harangjátékot játszó szerkezet Csury Ferenc szegedi mester munkája, és Győry Nagy Lajos valamint Győry Nagy István adományaként készült.

Fotó: #hellomiskolc

 Amikor még újdonságnak számított a miskolci harangmuzsika, akkor népszerű kérdésként szerepelt a kvízekben, hogy mely európai harangjátékokat egyesíti magában a miskolci. A válasz állítólag az, hogy a dallamban három nagyobb harangmuzsikát ötvöz. Az egyik ezek közül a westminsteri, a másik a whittingtoni, a harmadik a St. Michael-i dallam. A westminsteri dallam a nevével ellentétben nem a Westminsteri Apátság vagy a Big Ben harangjátéka, hanem a leghíresebb harangjáték hangsor, amely a Cambridge-i Mária Templomból indult "világhódító útjára".

Fotó: #hellomiskolc

A KILÁTÓ ŐSÉVEL RÁKÓCZI FERENCNEK ÁLLÍTOTTAK EMLÉKET

 Az 1960-as években épült Avasi kilátó jelenleg Miskolc városképének szerves része. Azonban a múlt század fordulójáig elképzelhetetlennek tartották, hogy valamiféle magasabb építményt emeljenek a "hegyre" a templom harangtornyán kívül.

 A kilátó ötlete először 1894-ben merült fel a Borsodi Bükk Egylet köreiben. Még táncmulatságot is rendeztek a kilátó felállításához szükséges pénz előteremtéséhez. 1904-ben a cél egy olyan kilátó építése lett, amellyel II. Rákóczi Ferenc előtt rónák le tiszteletüket a miskolciak. Pont kapóra is jött, hogy 1906-ban a fejedelem hamvait végleg Kassára szállították, hogy eltemessék. A hamvakat szállító menet pedig útban Kassa felé, Miskolcon is megállt.

Az ideiglenes Rákóczi-torony 1907 körül az Avason. Kép forrása: wikimedia

 Az Avas több pontján is fellobbantak az öröm és az emlékezés lángjai. A kilátóból pedig tűzijátékot lőttek fel. Ez a kilátó nem volt hosszú életű, és csak az ünnepségre készült el. 2-3 hét alatt építették fel, és 9 hónapig tornyosult az úgynevezett Horváth-plató nevű helyen.

 Ezután újra csak terv maradt egy állandó kilátó emelése. Egészen 1934-ig, amikor elkezdték a második kilátó építését Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei alapján. Szeghalmy Bálint tervezte a Deszkatemplomot is. Ahhoz hasonlóan a kilátó is fából készült, székely stílusban. A korabeli leírás alapján a vendégeket "mágikus erővel" vonzotta "az Avasra a zöld zsindelyes fatorony".

A Szeghalmy Bálint-féle kilátó az Avason. Kép forrása: mclib.hu

 A történelem viharai azonban nem kímélték a második tornyot, amelyet egyébként II. Rákóczi Ferencről neveztek el. 1943-ban tűzeset során javítandó károsodást szenvedett, 1956-ban teljesen leégett, és évekig csak a csigalépcsője volt látható.

 Az új vasbeton kilátót 72 méter magasságban húzták fel már a hatvanas években. Érdekessége, hogy ha az egyik oldalát tűzi a nap, akkor 15 cm-re kimozdul, erős szélben pedig 45 cm-re kileng a legmagasabb pontja. A kilátó szabadon látogatható. Első szintjéről kedvünk szerint pillanthatunk a városra madártávlatból, megéri innen megcsodálni a miskolci panorámát legalább egyszer!

Fotó: #hellomiskolc

A TEMPLOMBAN EGY MÁTYÁS KIRÁLLYAL MAJDNEM EGYIDŐS SZÉKSOR ÁLL

 Az Avasi Református Műemléktemplom az egyik legrégibb és talán méltán az egyik legszebb épülete is a városnak. Sajnos alapítási évét senki nem ismeri biztosan, de feltételezik, hogy a Szent István nevét viselő plébániatemplom már  a 14. században is itt magasodott.

 A templom szentélyének tengelyében figyelmesek lehetünk egy különleges, fából faragott széksorra, melyről azt valószínűsítik, hogy egykor a Diósgyőri várból vagy a várkápolnából származik. A díszes ülőhelyet stallumnak hívják, és a reneszánsz királyi paloták berendezéseinek "hírmondója".

Fotó: #hellomiskolc

 Oldalfalán liliomos zászlót tartó koronás oroszlán intarziás képe ismerhető fel. Valószínűsítik a kutatók, hogy egy diósgyőri várúr jóvoltából kerülhetett az avasi egyházhoz. Ez a templom egyik legértékesebb alkotása is, amely talán még abból az időből hagyományozódott ránk, amikor a Diósgyőri vár a királynék jegyajándéka volt.

"SZÁZ ÉV MÚLVA TAVASZRA, SIKLÓ MEGY AZ AVASRA" - A MÚLT SZÁZADBAN SIKLÓVAL JÁRTAK VOLNA AZ AVASIAK

 Az 1930-as évekből származik ez a mondás, amely még a mai napig futurisztikusnak tűnik az itt élők számára. A 20. század kezdetének egyik nagy elképzelése volt, hogy az avasiak közlekedését meg fogja oldani egy sikló vagy drótkötélpálya megépítése.

Humoros képeslap a múlt század elejének jövőbeli elképzeléseiről az Avason. Kép forrása: miskolcipince.brskft.hu

 A legelső ilyen ötlet szerint a lépcsősor mellől indult volna a járat, és a toronyig vitte volna fel a "közönséget". Egy 1963-as terv szerint mára a mostani kilátótorony keleti oldaláról startolt volna a kötélpálya, mely 340 hosszúságban, 82 méter szintkülönbséget tett volna meg. Összesen 7 perc alatt siklott volna fel a hegyre, és a nyári idényben a tervek szerint akár 300 ezer ember mozgását is meg tudták volna oldani "kulturált körülmények" között.

Felhasznált irodalom:

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. Miskolc, 2000.

Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas, Miskolc, 1993.

Múlt századi barangolások Miskolcon: http://www.mclib.hu/hirek/2012/12/mult-szazadi-barangolasok-miskolcon-virtualis-kiallitas/