1909. május 11-én Ferenc József osztrák-magyar császár címeres kiváltságlevelet adományozott a városnak. Erre emlékezve tartjuk Miskolc város napját ezen a napon. Az idén a szokásostól eltérően ünneplünk, másféle programokkal és megemlékezésekkel.

A régi-új városcímer központi alakja Szent István, akinek tiszteletére a város első templomát is szentelték az Avas oldalában. A pajzs fölött magyar hajdú alakja, aki egyik kezében szőlőfürtöt, a másikban búzakalászokat tart - utalva a kereskedőváros egykori legfontosabb árucikkeire: a borra és a gabonára.

A városban számos helyen és módon ábrázolták a különböző korok címereit. Tartsanak most velünk egy virtuális belvárosi sétára  a városcímerek nyomában, nézzék meg a különböző ábrázolásokat a Villanyrendőrtől a Zenepalotáig!

A belvárosi forgatagban talán fel sem tűnik, hogy a Villanyrendőr nevű kereszteződésben álló hatalmas kandeláberek oldalán domborított címerek láthatók.

A Széchenyi utca és környékének 2013-as rekonstrukciója során új csatornafedlapokat helyeztek el a belvárosban. Sok helyen lehet ilyet látni, többek közt a Tourinform Miskolc iroda előtti járdaszakaszon is.

"A város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképén Anjou-liliomos koronával ékesített királyi fő látható, akinek kiléte máig vitatott. Leggyakrabban Szent Istvánnal azonosítják a kérdéses főt, mert ő volt az avasi templom védőszentje, azonban a liliomos korona valamelyik Anjou-házi királyra utal, feltehetőleg a Miskolcnak 1365-ben mezővárosi jogot adó Nagy Lajosra. A pecsét következő változata ... 1433-ból származik, ugyancsak sárga pecsétviaszba nyomva. Köriratán a „Sigillum Civitatis Miskolcz” („Miskolc város pecsétje”) szöveg olvasható, képén pedig már szakállas a koronás fő – feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A király fejétől balra félhold, jobbra hatágú csillag látható."

Ez a kőbe faragott pecsétnyomó díszíti a Sötétkapu árkádja fölötti homlokzatot.

A Miskolci Galériának otthont adó Rákóczi-ház bejáratánál gyönyörű alkotások fogadják az érdeklődőt: az egyik oldalon a nagyságos fejedelem domborműve, a másikon pedig a városcímer. A kapu fölötti kőcímer nem a város jelképe.

 A város egyik legszebb terén több korszak címerei találkoznak. A Miskolci Akadémiai Bizottság székházának ablakrácsait is címerek díszítik, köztük természetesen a városé is, de van itt olyan ábrázolás is, amelyen Borsod vármegye oroszlánja látható.

Az Erzsébet tér régebbi kandeláberei még őrzik a szocialista korszak domborított városcímerét, "rajta egy kohómunkás alakja (ezzel jelezve Miskolc nehézipari jellegét) és Nagy Lajos király feje. A négy hullámvonal a Sajó folyót és a három patakot – Szinva, Hejő és Pece – jelképezte." A régi kandeláberek mellett a város közlekedési társaságának veterán autóbuszain is láthatók még - korhűen - ilyen címerek.

A térrel szemben álló egykori Avas Szálló épületét most molinó borítja, de az eredeti homlokzat elemeit mutató grafikán ott látható az emeleti erkélyablak fölött a hajdús régi címer.

 Mi sem természetesebb, hogy egy városházi épületben sok címerábrázolást találunk, pl. a kapuknál, a díszterem erkélyének korlátján. A bejegyzés nyitóképe is a Városháza címeres saroképületét mutatja. Ha a régi bejáraton keresztül megyünk be az épületbe, érdemes rögtön a lábunk elé is nézni, mert a közterületitől eltérő, nagyon díszes csatornafedlapba botlunk a kapu alatt.

Egy valódi sétán általában nincs alkalmunk bepillantani a Városháza díszesebb tereibe, de egy virtuális városnézésen ezt is lehet. A díszterem melletti tárgyaló falán is ott díszlik a város címere.

A miskolci Városháza több épületből áll. A Szent István tér felőli új szárny legjellegzetesebb része a torony, amelyen szintén megtalálható a jelenlegi címer.

A Bartók téren álló neobarokk épületben működik a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete. Az épületnek számos olyan belső és külső dísze van, amelyek a zenével kapcsolatos ábrázolások. A tér felőli,  erkéllyel tagolt homlokzat minden miskolci számára ismerős. De vajon feltekintünk-e a villamospálya felőli északi oromzatra, ahol a szimbolikus hangszer, a líra alatt ott a kőből faragott városcímer is?

Aki kedvet kapott a címeres sétához, ráadásként megtekintheti a belvároshoz közeli Népkert egyik szökőkútját is. A Sportcsarnok előtti szökőkút medencéjének alján színes mozaikból kirakva szintén a város címere látható.

Idézett szövegek forrása:
https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/varosinformacio/miskolci-informacio/miskolc-varos-jelkepei#

 Fotók, idegenvezetés: Kupcsik Sarolta