Az irodalom, a költészet nemcsak a könyvekből vagy a tanórákon szól hozzánk - része az életünknek. Ha irodalom és Lillafüred, sokaknak eszébe jut József Attila Ódája, hiszen azt már az iskolában is megtanuljuk, hogy a magyar irodalom egyik legismertebb alkotását itt, Lillafüreden írta a költő az IGE, az Írók Gazdasági Egyesülete által szervezett 1933-as írótalálkozó idején. Ezt emléktábla is hirdeti a Palotaszálló bejárata közelében. A versben a bükki táj szépsége is megjelenik. S "a hegyek sörénye", a lombok, a fehér kövek, a Szinva vagy a barlangok csendje ma is ugyanúgy elbűvöli a látogatót, mint annak idején a költőt...
A függőkertben, a Szinva vízesése közelében szobrot is emeltek József Attilának, amely a költő születésének 100. évfordulójára készült, avatása 2005. április 10-én volt. Varga Éva szobrászművész alkotása a vízesés zaját hallgató, merengő József Attilát ábrázolja. A költő alakja mellett a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versének, az Ódának töredezett sorai olvashatók, amelyekből egy lányalak sziluettje áll össze – mintha szemben állna a költővel…
A függőkert különböző teraszai más-más nevet viselnek, s ennek megfelelően a funkciójuk és kialakításuk is más. A Költészet teraszán József Attila verseiből olvashatunk néhányat – kőbe vésve. A Tiszta szívvel c. költeményt például kézírással!
A függőkert tájékoztató táblái között találunk természetesen a helyi irodalmi eseményekre vonatkozókat is. Innen megtudhatjuk, hogy Supka Géza a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének 1927-es lillafüredi közgyűlésén jelentette be a könyvhét megrendezésének gondolatát, amelyet 1929-től minden évben megrendeznek. Arról is tudomást szerezhetünk, hogy az 1933-as írótalálkozón számos jeles költő és író jelent meg, az előadók közt volt Móricz Zsigmond és Kosztolányi Dezső is.
Lillafüred kultúrtörténetének egyik megörökítője a társadalmi, irodalmi és turisztikai folyóirat, a Lillafüredi Fürdőújság volt az 1930-as években.
De nem csak a Költészet teraszán találkozunk irodalmi utalásokkal. A Kockaforgó játék egyik állomásán is olvashat versrészleteket a játékos kedvű felfedező. A verskocka egyik idézete szintén József Attilától származik. (Hogy melyik, azt itt most nem áruljuk el ;) )
A lillafüredi park árnyas fái alatt sétálva a kellemes pihenőhelyek között egy kis szobor is megbújik, ezt Fekete István Lutra c. regénye ihlette. A vidra történetét ma már nem nagyon olvassák a gyerekek, de a szobrot szívesen felkeresik és fényképezik. A Lutra története különben részben a Lillafüredi Pisztrángtelepen játszódik, ahol fából készült szobra is látható. A vidraszoborral Vásárhelyi István halbiológus és Fekete István író emlékét örökítette meg Szondy Sándor szobrászművész.
Az idei költészet napi ünnepségek keretében „élő”, hangzó irodalom is költözött Lillafüredre. A Palotaszálló bejáratánál álló telefonfülke versvonalat ad. Elég felemelni a kagylót, s máris megszólal Radnóti, Dsida Jenő, Ady, Kányádi Sándor vagy Lackfi János egy-egy alkotása. Mit üzennek elődeink vagy épp kortárs költőink a betérő versrajongónak?
Fotók: hellomiskolc
