A sírkerteket általában akkor keressük fel, amikor elhunyt szeretteink nyughelyét látogatjuk meg. Pedig temetőink a közös múlt részei is, így érdemesek arra, hogy akár turistaként is megnézzük őket, és felkeressük az ott nyugvó hírességek vagy névtelenek síremlékeit. Ami Párizsnak a Père Lachaise (1804-től), vagy Kolozsvárnak a Házsongárdi temető (1585-től), Miskolcnak az Avasi református műemléktemető. A város 34 temetője közül ez a legrégebbi és a legismertebb. Már a 17-18. századból találunk itt sírköveket.
"Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!" - írta Széchenyi István. A temetőlátogatás - ha turisztikai céllal is történik - egyfajta időutazás, hiszen a régi sírkövek, emlékművek mind művészi, mind nyelvi szempontból a múltba röpítenek minket. A temetőkertekben különleges hangulat uralkodik, amit előszeretettel igyekeznek megörökíteni a fotósok is, hiszen itt nemcsak élet és halál, hanem fény és árnyék, a természet és a művészet szépsége is összefonódik. Budapesten például a a Fiumei úti Nemzeti Sírkert mára Európa legnagyobb szoborparkjává vált.
Európa egyes vidékein nagy hagyománya van a temetőturizmusnak. Vannak helyek, ahol már vezetett séták keretében is meg lehet tekinteni egy-egy sírkertet, máshol olyan térképet kap a látogató, amelyen szerepelnek a fontosabb sírhelyek, s így az önálló felfedezés élménye is megadatik a séták során. A miskolci református temetőkben, az Avason és a Deszkatemplomban is nagy térképes tábla tájékoztatja az érkezőket a temetőben található védett sírokról.
A református deszkatemető tájékoztató térképe. Fotó: HelloMiskolc
Nem csak a helyiek körében ismert egy-egy országos jelentőségű személy nyughelye. Köztudott például, hogy a a Latabár család sírboltja az avasi református temetőben, Déryné sírja a Szent Anna temetőben található, s az is, hogy Herman Ottó a hámori temetőben alussza örök álmát.
A Latabár sírbolt az avasi temetőben. Fotó: HelloMiskolc
Sokakat érdekelnek a legendák, ennek kapcsán sokan tudják, hogy az egykori gazdag kereskedő, Bató István családi síremléke a Deszkatemetőben, a templom mögött magasodik. Természetes az is, hogy egy település őrzi, gondozza hajdani jeles személyiségeinek, elöljáróinak emlékét, így egykori polgármesterek, egyházi vezetők, művészek, tudósok síremlékeit is. A Deszkában pl. a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara titkára, a város egykori polgármestere, Szentpáli István, a festőművész Mazsaroff Miklós, a nyomdaalapító Rácz Ádám síremlékét is megnézhetjük. A Szentpéteri kapui Köztemetőben díszsírhelyen nyugszik a grafikus Szalay Lajos.
Szalay Lajos síremléke a Szentpéteri kapui Köztemetőben. Fotó: HelloMiskolc
De más érdekességekre is bukkanhatunk: a Mindszenti temetőben áll Lieb Mihály és neje fekete gránit síremléke, amit fiuk, Munkácsy Mihály állíttatott. Ugyanitt található Laborfalvi Benke József vagy az egykori híres olasz cukrász, Carlo Piva családi síremléke is.
Benke József sírja a Mindszenti temetőben. Fotó: HelloMiskolc
Miskolcon is vannak olyan temetők, amelyek részben vagy teljesen zártak. Részlegesen látogatható pl. a Hősök temetője, amelyet az I. világháború idején, 1914-15-ben létesítettek, s ahol a volt Osztrák-Magyar Monarchia és további 7 ország hadseregének 21 nemzetiséghez tartozó, közel 4000 katonájának végső nyughelye található. A későbbiekben 2. világháborús áldozatokat is temettek ide, majd a város különböző helyein található volt katonatemetők sírjait is ide helyezték át, így az ide temetettek száma megközelíti az ötezret.
A miskolci Hősök temetőjében. Fotó: HelloMiskolc
Sokak számára érdekes lehet a sírok szimbolikája, a sírfeliratok régi nyelvezete és üzenete.
Régi sírkövek az Avasi református műemlék temetőben. Fotó: HelloMiskolc
