Július 16-án, vasárnap ismét Szent Hedvig ünnepet tartanak a Diósgyőri várban szentmisével, lovagi bemutatóval, történelmi előadással és különleges tárlatvezetéssel. Blogunkon most utánajárunk, hogy ki is az ünnep névadója, Szent Hedvig.

 A Diósgyőri várnak nemcsak a vaskos falai épültek újjá az utóbbi években, hanem az épület egy különleges kis ereklyét is kapott. Ez a kis ereklye egy kicsiny csontdarabka, amely egy magyar királylány, későbbi lengyel királynő Szent Hedvig testéből származik.

Diósgyőri vár, fotó: #hellomiskolc

MÁR ÖT ÉVES KORÁBAN ELJEGYEZTÉK

 Hedvigre mind a magyarok, lengyelek, litvánok szívébe belopta magát rövid, 25 évig tartó élete során. Nagy Lajos lovagkirály és Kotromanics Erzsébet bosnyák hercegnővel kötött házasságából, legkisebb lányként született 1373-ban.

Wincenty de Lesseur festménye Hedvigről, kép forrása: wikimedia.hu

 A lány négy esztendős koráig a magyar királyi udvarban nevelkedett. Még csak öt éves volt, amikor édesapja úgy határozott, hogy eljegyezteti őt az akkor nyolc esztendős Habsburg Vilmossal, III. Lipót osztrák herceg fiával. Ekkor a kis Hedviget elküldték szülei Bécsbe.

KISLÁNYKÉNT A LENGYEL TRÓNON

 Nagy Lajos Király 1382-ben hunyt el. A magyar trónt Mária lánya örökölte, a lengyel trónutódlás körül bonyodalmak alakultak ki, mivel Krakkóban nem járultak hozzá a nemesek, hogy a lengyel trón Máriára és annak jegyesére, Luxemburgi Zsigmondra szálljon. A lengyel főurak az akkor még kilenc esztendős Hedvignek ajánlották fel a hatalmat, mivel nem akarták, hogy a király ismét régensek útján kormányozzon.

16. századi freskó részlete arról, ahogy Hedvig királynő megalapítja a krakkói egyetemet, kép forrása: wikimedia

 Hedvig apja - Lajos - halála után két évvel költözött át Krakkóba, tíz évesen. A kislányt rex titulussal koronázták meg. A lengyel főurak a kislány házasságát sem hagyhatták szó nélkül, ugyanis Habsburg Vilmost alkalmatlannak ítélték a trónra. A kis Hedviget újabb kényszerházasságra akarták rávenni: a pogány litván fejedelemmel Jagellóval.

 Habsburg Vilmos még 1385-ben egy tervet eszelt ki, hogy megtartsa királynő aráját. Krakkóba szökött, hogy elhálja az Anjou hercegnővel házasságát, és ezzel törvényesítse a frigyet. Végül terve kudarcot vallott, és távoznia kellett Lengyelországból.

 1386-ban a tizenkét-tizenhárom esztendős királylány végül egybekelt Jagellóval – keresztény nevén Ulászlóval - a Waweli székesegyházban.

TRAGIKUS SORSÚ, BÁTOR KIRÁLYLÁNY

 Hedvig jelleméről és személyiségéről annyit biztosan tudhatunk, hogy a királylány rendkívül módon művelt volt. Egyik udvarból a másikba költözése is lehetett az oka annak, hogy a lány sok nyelven beszélt. Ugyan ő birtokolta a királynői címet, mégis Hedvig csak részben kormányozhatta az országát.

 Nagy bátorságra vall, hogy 1387-ben a halicsi hadjárat idején ő maga is a sereggel tartott. Valamint 1390 után levelezett és tárgyalt a lengyel királyság ellenségének számító Német Lovagrenddel.

 Hedvig legnagyobb tettének a keresztény hit terjesztését tartják. Hozzájárult a vilniusi, litván püspökség megszervezéséhez, a litván papság kiművelésével. A prágai egyetemen a litvánok számára alapított ösztöndíjat. A ruténok megtérítéséért is sokat fáradozott.

XIX. századi festmény Hedvig királynőről, forrás: wikimedia

 A krakkói egyetem kapunyitása szintén az ő nevéhez fűződik. Az egyetem újabb fakultással, teológiaival is bővült 1399-ben, miután a városban noviciátust alapított. Bieczben kórházat építtetett a betegek istápolására.

 Életének huszonötödik esztendejében nagy tragédia érte. Június 22-én világra hozta Jagelló Erzsébet Bonifácia lengyel királyi hercegnőt, aki még egy hónapot sem élt. Az édesanya gyermekét négy nappal élte túl. A királynő gyermekágyi lázban hunyt el.

 A lengyelek annyira bíztak abban, hogy a királynőt hamarosan szentté avatják, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a királyoknak szánt kriptába. A szentté avatására évszázadokat – egészen 1997. június 8-ig - kellett várni. A lengyelek ettől függetlenül mindenhol a szentek társaságában, szentként ábrázolták. Érdekesség, hogy 2006 óta a Dunakanyar védőszentje és a „cselekvő szeretet apostolának” is hívják.

A CSODATÉVŐ SZENT HEDVIG

 Hedvig életét számos legenda övezte. Egyik ilyen legenda szerint Hedvig palástja visszaadta egy vízbe fulladt ember életét.

 Állítólag a királynő lábnyoma is egy csodához kötődik, amely ma már turistalátványosság a krakkói Boldogságos Szűz Mária Látogatása templom egyik kövén. A királyi pár 1395-ben építtette fel a templomot, amelynek munkálatai közben Hedvig megpillantott egy munkást, aki a családja nyomorúsága miatt szomorkodott. A királynő megsajnálta az embert, és neki ajándékozta drágakővel kirakott cipőjét. Ahogy Hedvig levette lábáról a cipellőt, lábfejét egy kövön pihentette, mely megőrizte az asszony lábnyomát.

Szent Hedvig síremléke a Waweli Székesegyházban, fotó:wikimedia

  Hedvig máshogyan is próbált segíteni a szegényeken. Egy mese szerint élelmet csempészett ki a palotából népe számára. Egy ilyen alkalommal azonban a férje a titkos folyosón rajtakapta. A kötényébe rejtett étel azonban, amikor a férjének megmutatta, átváltozott egy csokor rózsává, így végül nem kapott büntetést.

 Hedvig egyik vallomása szerint nagyon sok álmatlan éjszakát töltött a waweli fekete feszület előtt, és Jézus Krisztustól a következő parancsot hallotta: „Tedd, amit látsz! Figyelj engem, szemléld az én megfeszített Szeretetemet és tudni fogod mit tégy.”

HEDVIG KULTUSZ MISKOLCON

 A Diósgyőri vár kápolnája a felújítást követően 2014-ben lett felszentelve Szent Hedvig tiszteletére, amelyben 2015-ben a szent csontereklyéje is elhelyezésre került. Nagy Lajos király legkisebb lányának emléknapját a Katolikus Egyházban július 18-án tartják, ennek apropóján a Diósgyőri várban is megemlékeznek róla július 16-án.

Szent Hedvig ereklyéje a Diósgyőri vár kápolnájában, kép forrása: diosgyorivar.hu

 A Diósgyőri vár programjain egy bátor, tiszta szívű királylány története elevenedik meg a látogatók előtt.