Május, tavasz, szépség, ünnep! Szinyei Merse Pál Majális c. képén minden ott van, amit szeretünk ebben az időszakban: a napsütés, a kék ég, a színes virágok és a piknik a szabadban. Szinyei festményének hangulatát varázsolták vissza az elmúlt években a miskolci Népkertben rendezett majálisokra is.
A tavasz kezdetét már eleink is ünneppel köszöntötték, az ókori Rómában is nagy hagyománya volt a látványos tavaszköszöntőknek. Minden nép, minden vidék máshogy ünnepel. A magyar falvakban még ma is sok helyen szalagokkal díszített májusfát állítanak az imádott kedves háza elé, vagy májuskosárral kedveskednek a lánynak. A pántlikával, színes szalagokkal díszített fák sokszor a közösségi programokon is jellemzőek.
A közösségek számára is fontos május 1. Sokáig a munkások nemzetközi ünnepeként tartották számon, később a munka ünnepe lett. Érdekesség, hogy a katolikus egyház ekkor ünnepli Munkás Szent József (Jézus ács atyja) napját. Nálunk a majálisoknak hagyománya van. Az ünneplés módja koronként is változik, de az idén biztosan másképp köszöntjük a májust.
Park a város szélén
Miskolcon a majálisok kedvelt helyszíne volt egykor a Népkert. Ez a város harmadik legnagyobb parkja, a belvárost tekintve viszont a legnagyobb összefüggő zöld terület. A parkot az 1870-es években alakították ki, amikor is ez a terület még a város külterületének számított. Nyugat felé folytatása az egykori Mindszenthez tartozó Kálvária-domb.
A későbbi városrendezés a csabai (Hejócsabára vezető) út megépítésével tkp. kettévágta ezt az összefüggő hatalmas zöld területet, s az idők során a funkciójuk és történetük is elvált egymástól. Ma az út népkerti oldalán az Országzászló, szemközt a Herman Ottó Múzeum központi épülete áll.
A mai park területén működött egykor pl. a Miskolci Kaszinó, a Miskolci Polgáregylet. A Miskolci Polgári Honvédlövész Egyesület számára a gyakorlótér kijelölése és városi közpark kialakítása nagyjából egyszerre történt, s a parkot később Lévay József nevezte el Népkertnek. A Lövölde-kert később beolvadt az Erzsébet kertbe. Korábban így nevezték a terület egy részét, ugyanis 1899-ben Magyarországon először itt állítottak mellszobrot Erzsébet királynénak. A Stróbl Alajos által készített bronzszobornak a másolata látható ma a parkban - az eredeti talapzaton.
A szórakozás, a polgárok kikapcsolódása és a sport együtt volt jelen ezen a területen, teke- és teniszpályák, rózsakert is volt a parkban. A mai II. Rákóczi Ferenc Könyvtár helyén állt egykor a zenepavilon. A park egyik kedvelt dísze volt mindig is a szökőkút, bár a mostani nem az eredeti alkotás.
A Népkert születése után, a 19. század végén és a századfordulón nagyszabású építkezések kezdődtek Miskolc ezen részén. Reprezentatív villák és szép lakóházak emelkedtek a környéken gazdag lakónegyedet alkotva. A hajdani villanegyed épületei és azok díszítései ma is régi korokat felelevenítő gyöngyszemekként emelik Miskolc kellemes hangulatát.
A Népkertben található a Hajós Alfréd által tervezett Népkerti Vigadó épülete is, amely sok elegáns bál és rendezvény helyszíne volt - és megújulva napjainkban is az. A tervező neves sportoló, építész munkásságát emléksarok mutatja be a Vigadóban.
Miskolc fejlődésével, növekedésével a Népkert lassan belvárosi területté vált. A parkban ma játszótér, kellemes sétányok várják a felüdülésre vágyókat, aki pedig a sport iránt érdeklődik, felkeresheti a szabadtéri kondiparkot vagy a sportpályákat, a Városi Sportcsarnokot, télen pedig a Jégcsarnokot és a jégpályát.
A Népkert a miskolciak "Városligete", amely számos rendezvénynek is otthont ad. Ezekre most még várni kell, de most sincs akadálya, hogy megpihenjünk egy padon vagy sétáljunk, biciklizzünk egyet a kellemes környezetben a jó levegőn.
Fotók: #hellomiskolc