Volt egyszer egy lillafüredi filmhét
2016. szeptember 08. írta: EmeseT

Volt egyszer egy lillafüredi filmhét

Érdekességek az első, "majdnem miskolci" filmfesztiválról

 A miskolci Jameson CineFest ősének tekinthető az 1939-ben tartott első magyar filmszemle az akkoriban még újonnan épült Lillafüredi Palotaszállóban. A rangos esemény hivatalosan a Magyar Nemzeti Filmhét nevet viselte, és júniusban nyitották meg az akkor tágabban értelmezett filmszakma számára. A filmhét megrendezésének ötletét talán a részben a romantikus Lillafüreden forgatott Meseautó hozta.

lillafuredipalotaszallojobb.jpg

Fotó: #hellomiskolc

 

 A Nemzeti Filmhétről szóló korabeli kiadvány a következőképpen összegezte a rendezvény hangulatát: „a filmkultúra és' filmpropaganda jegyében rendezett Filmhét komoly jelleg mellett természetesen nem nélkülözi a kedélyt, amit a lillafüredi szép idő, a naponta fokozódó hangulat a Palota Szállóban élő nagy család legkomolyabb tagjából is kicsal. Kora reggeltől kora, hajnalig méhkashoz hasonlóan zsong az épület, a környék. A délelőtti kirándulások, csónakpartik és napozások a legderűsebb epizódokat szülik.”

nemzetifilmhetlillafured.JPG

Kép forrása: epa.oszk.hu

 

 A filmhétre – azaz az „óriásfilmnek színlapjára” a korabeli magyar sztárok közül Tolnay Klári, Szeleczky Zita, Simor Erzsi, Jávor Pál és Mátrai Erzsi érkezett meg. A korabeli túlzó sajtó nemcsak a korabeli "celebek" megjelenéséről értekezett, hanem az étkezési teljesítményről is. Mály Gerő állítólag egy kiló húsnál nem adta alább óránként, minden órában egy méter kolbászt fogyasztott.

A filmhét megnyitójáról a következő filmhíradó maradt fenn:

 

Filmhíradó az 1939-es Lillafüredi Nemzeti Filmhét megnyitójáról. (forrás: filmhiradokonline.hu)

 

 A filmszemle folyamán olyan nagyfilmeket vetítettek, mint az Allan Dwan rendezte Három testőr a Fox stúdiótól, a Hotel Sacher német film, a Bánky Viktor rendezte Bors István és az Nyírő József regényéből készült Uz Bence.

haromtestor.jpg

A filmhéten vetített Fox stúdió filmjének, a Három testőrnek az amerikai plakátja. Kép forrása: Wikimedia

 

 Dokumentumfilmek között olyanokat találni, mint például Veszprém és környéke „kultúrfilm”. Már amatőr filmeket is vetítettek egy előadás keretében, amely a korabeli amatőr filmezés jelenéről értekezett és újdonságnak számíthatott akkoriban.

 A filmeken kívül a többi program elég változatosnak volt mondható, még teniszversenyen is összemérhették erejüket a bátor filmrajongók és szakmabeliek. A legnagyobb ovációt mégis a bál és az ezzel összefüggő divatrevü hozta.

 

DIVATBEMUTATÓ HÓFEHÉRKE STRANDKABÁTJÁVAL

 

  A jelmezbálonahová a belépő összesen öt pengő volt filmgyárak igazgatói, producerek, filmcézárok vonultak fel a korabeli filmhíradó alapján. Volt aki foxtrottozva, volt aki cigarettázva jazz muzsikára és cigányzenére jelent meg a kamera előtt, de egy Takács Antal nevű filmvállalkozó például orosz népi jelmezbe öltözött.

 Az akkoriban divatrevünek nevezett divatbemutatónak kirobbanó sikere volt, és egy az eseményről készült filmhíradó ma is megtekinthető.

 

Filmhíradó az 1939-es Lillafüredi Nemzeti Filmhéten tartott bálról. (forrás: filmhiradokonline.hu)

  

 Egy revü  úgy kezdődött, hogy a manökenek egy vacsorára érkeztek meg a leves és a hús felszolgálási ideje között. Langermann Gizella filmes jelmezkészítő szalonjának legfrissebb ruhadarabjait, filmvonatkozású divatkülönlegességeket mutattak be az asztalok között elsétálva, megállva, forogva. Egészen elképesztő kreációkat is bemutattak. Egy strandkabátot például Walt Disney 1937-es egész estés animációja inspirált, mert Hófehérke törpéi díszítették filcmozaikból. A sztárok gálaruháit testközelből lehetett megszemlélni, de a korabeli Horthy-korszakbeli magyaros stílus is megjelent a modelleken, az egyik hölgy a leírások alapján egy délibáb-estélyi szűrt is viselt.

 

EGY WHISKY SZÁZAT CSINÁLT

 

 Egy beszámoló szerint alig hagyta a közönség levonulni a modelleket, mert a vendégek folyton azt kiabálták, hogy „Egy whisky százat csinál!”. A mondás onnan ered, hogy a filmfesztivál első napján este a pesti sajtó néhány képviselője valamilyen nemes itallal kívánták megünnepelni a nagy, magyar filmeseményt. Éppen ezért whisky-t rendeltek a Palotaszálló bárjában, ahol az egyik whiskyt a másik követett.

lillafuredregi.jpg

Lillafüredi alagút korabeli személygépjárművel az 1930-as években. Kép forrása: Fortepan

 

 A hangulat egyre „emelkedett”, a whisky pedig egyre fogyott. Olyannyira, hogy állítólag hajnalra megitták a szálló teljes whisky készletét. Az iszákos jókedv azonban nem hagyott alább, ugyanis három újságíró társaságában egy filmproducer és egy filmrendező „legurult” Miskolcra, ahol szintén kiitták a helyi italozók whisky készletét. Így született az „egy whiskyből száz" mondás az "egy bolond százat csinál" alapján.

 

ÓRIÁS HORTHY-FEJ A TÓ FÖLÖTT

 

 Csak az írásos források alapján ismerjük azt az attrakciót, amit a szálló előtti Hámori-tavon mutattak be. Az éjszakai gondolás felvonulás és tűzijáték ideje alatt leleplezték a valaha készült talán legnagyobb Horthy Miklós portrét. Az alkotást Muskovszky László grafikus készítette és kitette a 80 négyzetmétert(!). A hegyen feszítették ki az éjszakában és reflektorok "szikratüzében" ragyogott.

lillafured_tokei_viktor_2.JPG

Hámori-tó napjainkban háttérben a Palotaszállóval. Fotó: #hellomiskolc

 

 A hatalmas Horthy-képpel a kormányzó országlásának huszadik évfordulóját ünnepelték. A látványos programnak ezzel még nem volt vége. Fáklyás csónakok indultak a tavon olasz zenére, amit a teraszról megafonnal játszottak be. Majd pergőtűzre zenekarok fáklyákkal a tó szélére mentek. A pisztolylövésekre ágyú dörrent, majd a reflektorok kialudtak, kivéve a Horthy-képet megvilágítók. A zenészek ezután a tó köré mentek. Nemzetiszínű "bomba robbant", majd a Hiszekegy elhangzása után két induló következett, és megkezdődött a látványos tűzijáték.

 

A HÁBORÚ MIATT NEM LETT LILLAFÜRED A "MAGYAR CANNES"

 A Filmhét záróprogramján osztották ki a szemle díjazottait. A záróünnepélyre június 11-én, vasárnap délelőtt került sor "impozáns keretek között". Itt vetítették le először a csütörtöki bálról készített riportfelvételeket. Beszédek és előadások követték egymást, majd a szokásos szobrokon kívül porcelánt és ólomkristály tálat is kiosztottak. A legművészibb film a Toprini Nász című Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésében készített magyar kémtörténet lett. Színes porcelánt kapott az amerikai Három testőr. A legmonumentálisabb filmnek A varieté csillagait találták, amelyben a miskolci származású, idősebb Latabár Árpád is játszott.

fortepan_86471cut.jpg

A lillafüredi Palotaszálló terasza az 1930-as években. Kép forrása: Fortepan

 

 A II. Nemzeti Filmhetet Lillafüreden már a világháború árnyékában tartották meg, a korabeli sajtóleírás alapján sokkal komorabb stílusban, mint az elsőt. 1940-re már szmoking és estélyi sem volt a filmhéten, sokkal fontosabb volt akkoriban, hogy a filmforgalmazók képes riportokat tudnak-e küldeni a frontról. A lillafüredi filmes hetek megrendezését ellehetetlenítette a háború. Miskolc mint magyar filmfesztivál város azonban nem merült teljesen feledésbe, huszonnégy évvel később ugyanis a város otthont adott az I. Magyar Rövid- és Televíziós Filmfesztiválnak, amelyből kinőtte magát a miskolci filmfesztivál, hogy következhessen a 2000-es években a Jameson CineFest.

 

Forrás:

Az első magyar filmszemle gramofononline.blog.hu

Filmhíradók Online

Magyar Film folyóirat 1939. június. I. évfolyam 18. szám (epa.oszk.hu)

Nemzeti Filmhét kiadvány 1939. június (epa.oszk.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr2511684833

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.