Kultúrmozgók és villanyszínházak a régi Miskolcon
2016. augusztus 31. írta: EmeseT

Kultúrmozgók és villanyszínházak a régi Miskolcon

Kis, miskolci mozitörténet

 A Bükk-völgyében fekvő város és a mozi kapcsolatáról sokaknak juthat eszébe a Jameson CineFest az ország vezető filmfesztiválja, amelyet már 14. alkalommal rendeznek meg Miskolcon. A filmek szeretete és mozikultúra azonban nem új keletű jelenség a városban. Már száz évvel ezelőtt is nagy lelkesedéssel jártak a "mozgószínházba" a miskolciak. Annyira kedvelték a filmszínházakat egy időben, hogy a város csak úgy hemzsegett a moziktól, sőt a múlt században majdnem egy fürdőmozi is létesült.

cinefestcut.jpg

Jameson CineFest a Művészetek Házában, fotó: #hellomiskolc

 

A TUDÓS VÁNDORMOZITÓL AZ ÁLLANDÓ FILMSZÍNHÁZAKIG

 

 A mozi születését onnantól számítják, amikor a Lumière-fivérek megtartották az első nyilvános filmvetítésüket. 1895-ben. Azt gondolhatnánk, hogy mivel Miskolc messze esik Párizstól, a vidéki magyar városba csak megkésve érkezett el a mozi. Nagyobbat nem is tévedhetnénk, mivel Miskolcon már a századfordulón megjelent az igény a mozizásra.

 1900 körül itt járt a fővárosi Uránia Tudományos Színház vándormozija, és levetítették az első "filmet" Miskolcon. A várostörténeti írások szerint ez az előadás Cholnoky Jenő átdolgozásában készült Küzdelem az Északi pólusért címet viselte.

urania2.jpg

Az Uránia Tudományos Színház budapesti programja. A színház nagy valószínűséggel egy nagyon hasonló programmal látogatott el Miskolcra is.

 

 Azért teszem idézőjelbe a film szót a Cholnoky-átdolgozással kapcsolatban, mert a Küzdelem az északi pólusért csak egyfajta diorámával illusztrált ismeretterjesztő darab volt. Azért tekinthető valamennyire filmnek, mert a váltakozó állóképeket kinematográffal – azaz mozigéppel - vetítették ki.

 Már nem feltétlenül csak tudományos ismeretterjesztő diorámákat, hanem valódi mozgóképeket, filmeket vetített a Lifka-féle sátras mozi, mely egy időben a Búza téren is letáborozott. A Lifka-féle moziról annyi maradt az utókorra, hogy a legnagyobb vándor mozik egyikének számított a múlt század fordulóján. Miskolcra Lifka Sándor valószínűleg a körülbelül háromszáz férőhelyes sátrával látogathatott el 1901 körül.

lifka.jpg

Lifka Sándor mozgószínháza 1900 körül. (Kép forrása: Hungaricana)

 

 A Lifka-féle vándorszínház után, aki filmnézésre vágyott, 1901-től ellátogathatott az Ernszt Soma és Klein Ignác mozgószínházába is. A két vállalkozó a Búza téren működtette sátras moziját egészen az I. világháború kitöréséig.

 A XX. század hajnalán a Búza téren nagy volt a választék a sátras filmszínházakból, ugyanis 1904-től itt kapott helyet a Király Bioszkóp is, amely a nyári szezonban rendszeresen tartott előadásokat tíz éven át. A Király Bioszkóp az őszi-téli időszakban a kőszínházba helyezte át székhelyét, és ott rendezett vetítéseket. A bioszkóp a mozi szinonimája volt abban a korban, amikor még nem a mozi volt az egyetlen szó a filmszínházakra.

 1907 körül a Lloyd Szállóban, azaz a Royal Szállóban, a Széchenyi utca 60. szám alatti kávéházban és a Népkerti Vigadóban is lehetett filmeket nézni alkalmakkor.

nepkertvigado.jpg

A Népkerti Vigadó Miskolcon az 1900-as évek táján egy korabeli képeslapon. (Kép forrása: Hungaricana)

 

 A Népkerti Vigadóban szintén törzshelyévé vált a filmrajongóknak. A népkerti "időszaki moziról" tudható, hogy technikailag a legfejlettebbek lehettek az 1910 körül. A mozizásra szánt teremben hatszor hat méteres képeket vetítettek, amelyhez megegyezett budapesti Apolló színház képvetítési méreteivel. A műsor repertoárjában találunk ismeretterjesztő, sport, utazási, háborús, drámai felvételeket, valamint szkeccseket, mulattató történeteket, cirkuszi mutatványokat.

 A színházhoz hasonlóan a filmszínházak is csak később kaptak épületet. Miskolcon az első mozi a Széchenyi utca 19. szám alatt az Apolló Nagy Mozgószínház volt, amely 1911-ben nyílt meg a Weidlich-palotában. Két évvel később az Uránia mozgó-kép színház nyitotta meg kapuit a Széchenyi utca 84. szám alatt.

apollo-mozi2.jpg

Az Apolló Nagy Mozgószínház felirata a Weidlich-ház homlokzatán egy 1910-es években készült színezett képeslapon. (Kép forrása: Hungaricana)

 

 A két mozi egészen 1921-ig komoly riválisa volt egymásnak, majd az Uránia magába olvasztotta az Apollót. 1922-ben több tervpályázat is foglalkozik, hogyan lehetne a háború után pótolni a mozikat a Búza-téren. A vásárcsarnok mellé például egy "mozgó-színház" épületet is terveznek, de végül ez nem épült fel.

hetmusora.JPG

Az Uránia és az Apolló mozi műsora az 1920-as A Mozi című miskolci újságból. (Kép forrása: EPA/OSZK)

 

 Az Uránia tulajdonosi részvénytársasága egy új mozipalotát is szeretett volna felhúzni. A terveket a Gobbi Hilda távoli rokonaként ismert Gobby Jenő mérnök készítette. Azon is gondolkodtak, hogy az Erzsébet gőzfürdőben az uszodán belül egy ezer férőhelyes mozit rendeznek be. Ez lett volna a miskolci fürdőmozi. A nagy moziálmok szerte foszlottak pénzügyi okokból, végül csak annak az épületnek alapjait rakták le, amelyet később Béke moziként ismernek az idősebb miskolciak.

bekemozi_fortepan.jpg

Sötétkapu a Szinva-híd felől. Jobbra látható a Béke-mozi épülete, ezen az 1955-ös fényképen. (Kép forrása: Fortepan)

 

 Viszonylag hamar felhúzták azt az épületet a Rákóczi utcában, amelyet Árva Pál építész tervezett. Ebbe az épületbe költözött be az egykori Uránia. Ez a mozi már majdnem pontosan ott helyezkedett el, ahol napjainkban a Művészetek Háza.

 Az Apollónak is hamarosan költöznie kellett, 1931-ben ugyanis áttették a Korona Szállóba. Ez már az a Korona Szálló, amely később a Kossuth mozi helye lesz. Négy év múlva a mozgószínház nevet változtatott, innentől kezdve Korona Filmszínházként ismerték.

koronaszallo.png

A Korona, később Avas Szálloda belső udvara. (Kép forrása: Hungaricana)

 

A VASGYÁRI ELITMOZI ÉS DIÓSGYŐR ELFELEDETT FILMSZÍNHÁZA

 

 Diósgyőr, amely egészen a II. világháború végéig Miskolctól külön településnek számított, szintén nem maradhatott filmszínház nélkül. Pontosabban a Vasgyárban is már egészen korán igény mutatkozott a mozira. A korabeli gyári munkásokat és vezetőket tömörítő Jószerencse Dal- és Önképzőkörben már 1901-ben felvetették egy saját kinematográf beszerzését, amelyet már 1906-ban meg is vásároltak.

 Az első vetítés az önképzőkör 1907. március 7-i rendezvényén volt „tánccal egybekötött kinematográf” előadásként hirdették. A vetítés már a színpad mögül folyt, és a korabeli megemlékezések alapján kirobbanó sikert aratott.

vasgyarivendeglo.JPG

A Vasgyári Vendéglő 1945 előtt. (Kép forrása: Zempléni Múzeum)

 

 Abban az esztendőben, amikor Miskolc belvárosában megnyílt az Uránia, Diósgyőrben, pontosabban a Vasgyárban is állandó helyet kapott az ottani ideiglenes, majd állandó mozi a munkásétteremben. A filmszínház neve Vasgyári Kultúrmozgó lett.

 A mozi egészen komoly forgalmazók filmjeit tűzte a műsorára, mint a Pathé, a Gaumont, a Projektograph, az Express és a Metropol. Azt gondolhatnánk a Vasgyári Kultúrmozgóról, hogy a gyárhoz való közelsége miatt itt csak a munkások néztek filmeket, pedig ez számított a korabeli diósgyőri értelmiségi filmszínháznak. A vasgyárba járt a „disztingvált ízlésű, iskolázott moziközönség” és „Felsőmagyarország” legnagyobb és legnívósabb mozijának számított.

 Létezett Diósgyőrben a húszas években egy másik diósgyőri mozi, az Omnia, amely a munkások és bányászok mozijának nevezett az A Mozi című miskolci moziújság egyik szerzője. Az Omnia az egykori Tapolca Táncteremből - amelyet hatalmas jegenyefák vettek körül - vált a nép filmszínházává.

 Az Omniáról Diósgyőr elfeledett filmszínházáról annyi ismerhető, hogy körülbelül háromszáz fő fért el benne, és egyszerű lócákon, támlás székeken és páholyokban helyezkedett el a közönség. A páholyokban különböző társadalmi rétegből származó emberek keveredtek. Ez a vegyes ülésrend gyakran mosolygást váltott ki a többi nézőből. A műsoron lévő filmek „nem mindenben” voltak "kielégítőek” a kritikusok szerint.

 Amikor 1926-ban nyugaton korszerűsödik a filmvetítés, és megjelenik a hangosfilm, a Vasgyári Kultúrmozgó a leggyorsabban igyekszik megfelelni az újonnan felmerülő igényeknek, és minél hamarabb átáll a hangos vetítésekre.

 A vasgyári mozi fénykora a húszas, harmincas évekre tehető. A kultúrmozgó egészen az 1960-ig látogatható, a munkásétterem bezárásáig. Helyét majd a negyvenes években az újdiósgyőri Otthon mozi és az ötvenes években nyíló Szikra mozi veszi át.

 A Diósgyőri Omniáról nem tudni pontosan, hogy mikortól meddig működött, gyanítható, hogy azonos azzal a mozival, amelyet az 1942-es Moziújság már diósgyőri Diadal Mozgóként említ.

 

HOLLYWOODI ÉLETÉRZÉS A SOLTÉSZ NAGY KÁLMÁN SARKÁN

 A Horthy-korszak nagyvárosi eleganciájának megfelelően Miskolcra is beköltözik egy luxus mozipalota a Hadirokkantak utcája és a Soltész Nagy Kálmán kereszteződésének szomszédságában. A Corso mozipalota 1934-ben nyílt meg állítólag egy hollywoodi sikerfilm, a Madame Du Barry vetítésével.

dubarry.jpg

Madame Du Barry című film amerikai plakátja 1934-ből. Kép forrása: Wikimedia

 

 A moziba belépőket hihetetlen pompa fogadta. „A várótermet vörös lamé tapéták, tükörfalak, csillogó réz gyertyatartók, virágok és kókuszszőnyegek díszítették. Ennek” [a váróteremnek a] „végén szőnyeggel takart lépcső vezetett az erkélyen lévő büfébe, ahol fehér csipkés mixernő [sic!] keverte a limonádét és az édes likőröket, a mozihangulat fokozására."

 Az előkelő hollywoodi" életérzés növeléséhez hamarosan egy télikertet is építenek. A télikertben cigányzene, az emeleti erkély részén pedig intim bokszok várták a látogatókat. Utóbbi bokszok miatt is a Corso-val szemben a látogatók az 1940-es évekre elég előítéletesek lettek. A mozipalota „bűnös hírű” helynek számított. A polgári kedélyeket pedig csak tovább borzolta, hogy Viola István, a tulajdonos sikkasztási és adócsalási perekbe keveredett. A Corso végül megmaradt a II. világháború után is, és 1959-től Fáklya néven működött tovább egészen az 1980-as évek végéig.

 

"CUKROS DOBOZ" A SZENT ANNÁNÁL

 

 A két világháború között a mozikat katonák, vitézek üzemeltették és többnyire hazafias filmeket mutattak be. Így létesült a Fészeknek nevezett filmszínház is, melyet a város negyedik mozijaként szoktak számon tartani. 1942. decemberétől működött a Nagyváthy János utca 6. szám alatt (idősebb olvasóink Táncsics mozi néven ismerhetik és a volt Domus áruház helye alapján azonosíthatják). A mozi ünnepélyes megnyitóján a Cifra nyomorúság című filmet adták le.

 A hirdetések alapján az előadás bevételét a Vöröskereszt hadikórházán keresztül a miskolci sebesült honvédeknek akarták adományozni, de végül ebből nem lett semmi. Ellenben a sebesült honvédeket meghívták az első vetítésre. A korabeli leírások alapján „a helyiség is olyan, mint egy kis cukros doboz, finom, elegáns, monumentális arányai ellenére is otthonos. Ragyog minden a tisztaságtól, levegős, jól fűthető és jól szellőztethető a nagyterme, ízléses büfé és dohányzó, fűtött előcsarnok, tágas kijáratok, mind a közönség kényelmét szolgálják.

 

A MODERN MOZIK KORA

 

 A ma élő miskolciak közül a kevésbé idősebbek két nagyobb filmszínházra emlékeznek. Ezek közül az egyik a Kossuth nevet viselte, a másik pedig Békeként vált ismertté. A Kossuth-mozi az egykori Korona Szálló, későbbi Avas Szálló épületében kapott helyet. Az Avas Szálloda 1987-ben zárt be. Az igazi békebeli filmszínházak stílusában volt berendezve, bársony ülésekkel, karzattal, aranyozott díszítésekkel.

avasszallo.JPG

Az Avas Szálló a Kossuth-mozival az 1960-as években egy korabeli képeslapon. (Kép forrása: Zempléni Múzeum)

 

 A Béke mozi az Apolló örököse volt, a Rákóczi utcában. Ez a két mozi volt a premier mozi Miskolcon. Itt az országos bemutatókkal egy időben vetítették a mozifilmeket egészen a hatvanas évektől 2000-ig, a multiplexek idejéig, amikor is a Béke mozi megszűnt. A Kossuth a 2008-as bezárásáig még művész moziként fogadta a látogatókat. Közben a Béke helyén felépült az egykori mozi falait is magába foglalva a Művészetek Háza. Az épületben található termek a Béke- és az Uránia-  nevet viselik, a város gazdag mozivilágára és letűnt filmszínházaira emlékeznek.

TIPP: 2017. szeptember 8 és 16 között rendezik meg a Nemzetközi Filmfesztivált Miskolcon. Ha ellátogatnál a Miskolci Jameson CineFest Filmfesztiválra, további információt itt találsz a honlapunkon: Jameson CineFest Filmfesztivál (hellomiskolc.hu). Ha pedig a programokról érdeklődnél, akkor ezt a blogbejegyzést ajánljuk: 5 jó ok, hogy miért gyere a CineFestre!

 

Felhasznált irodalom, források:

Dobrossy István, Miskolc története IV/2. és V./2.

A Mozi folyóirat 1920-1921.

Kováts György, A diósgyőri vasgyári-művelődés története.

Koleszár Csilla, Lifka Sándor élete és munkássága, Üzenet, 2006.

Mlakár Zsófia, A közművelődés helyzete Miskolcon az I. világháború alatt. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr7211661402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tökönrúgott Feleségek 2016.09.01. 11:47:12

Érdekes poszt, köszi!
Kis kiegészítés: A Fáklya biztos, hogy nem a hetvenes évekig működött, mert én a 80-as évek végén (vagy a 90-es elején?) láttam ott egy Cicciolina (nem pornó) filmet :)

we dont want arabs here..So what 2016.09.01. 20:13:08

a Fáklya adta pl A nyolcadik utas a halált is a nyolcvanas évek végén, a hogy a Star Wars Birodalom és Jedi filmeket is. Jó mozi volt, szerettem, kis kompakt de megfelelően nagy vászon, hang. Jó volt.

masterray 2017.03.23. 20:25:35

Emese, hol tudom felvenni veled a kapcsolatot? A cikked elkeltettet az érdeklődésemet és szeretnénk meghívni egy programra.
Üdv
masterray

masterray 2017.03.23. 20:26:07

@EmeseT: Emese, hol tudom felvenni veled a kapcsolatot? A cikked elkeltettet az érdeklődésemet és szeretnénk meghívni egy programra.
Üdv
masterray

EmeseT 2017.03.24. 09:22:48

@masterray: Kedves masterray az info@hellomiskolc.hu e-mail címre küldjön egy levelet, és akkor mindenképpen válaszolok. Köszönöm. Üdvözlettel. T. Emese