Boros érdekességek Miskolcról, amelyeket nem biztos, hogy ismersz
2016. május 06. írta: EmeseT

Boros érdekességek Miskolcról, amelyeket nem biztos, hogy ismersz

 A miskolci borházak és pincék számos régi, izgalmas esemény emlékét őrzik. A hajdanvolt „borangolások” során sajátos vendéglátási szokások alakultak ki. Az avasi „bortitkokat" már az itt élők sem feltétlenül ismerik. Lássuk, melyek ezek!


Bujdosó pohár járatása


 A pincéző játékok közül speciálisan miskolci a „bujdosó pohár járatása”. A bujdosó poharat akkor tudjuk elképzelni, ha egy olyan pohárra gondolunk, amelynek gömbölyű az alja, nincs talpa, ezért lehetetlen egy vízszintes felületre helyezni felborulás nélkül. A bujdosó pohár kézről kézre járt, és minden vendégnek egyenként fenékig kellett innia belőle, mert ha letették, feldőlt, és kifolyt belőle a finom bor.

avasi_borangolas_2015_kupcsik_s_66.JPG

Egy "nem bujdosó pohár" az Avasi Borangolásról. Fotó: #hellomiskolc


Szüreti tűzugrás


 Podmaniczky Frigyes 1887-ben az Avason töltötte a szüretet. Élményeit naplószerű formában jegyezte le. Írásában egy férfias termetű asszony mulatságos viselkedéséről emlékezik meg, melyet egy szőlőszedési ünnep alkalmával látott. Sajnos nem tudjuk, hogy mennyire lehetett a hagyomány része Borss szakácsné „ugrabugrálása”, de az biztos, hogy emlékezetes maradt.

 „E szüretek alkalmával már őszi napok járván, a borház előtti téren rendesen jókora tűz lőn rakva; sohasem fogom feledni azon különös benyomást, melyet reám Borss szakácsné vígkedvű valóban férfias athleta gyakorlatai tettek, midőn szoknyáját derékig felhajtva, 2-4 ízben is a lánggal égő tüzet kurjongatások között, a körülálló puttonosok és szedők nagy mulatságára átugrotta.”

miskolciszuret.jpg

Szüreti képeslap az Avasról 1902-ből. Kép forrása: Hungaricana

 

„Miskolci táncz”, „tánczos miskolcziak”


 Mária királyné egyik bizalmasa, Oláh Miklós esztergomi érsek, 1536-ban jelentette meg Hungaricana című országleíró munkáját. Ebben olvasható egy latin mondat, amelyben az itt élők táncairól és a táncok miatt hírhedt városról emlékezik meg. Ez a legrégibb dokumentuma a „miskolczi táncz”-nak, amelyről úgy tartják, köze lehetett a szőlőműveléshez és a borkultúrához. Minden bizonnyal a név egy olyan különleges rítus, viselkedési hagyomány jelentését őrzi, amely eltért más városok szokásrendszerétől és az ismert mozgásfajtáktól. A „miskolczi táncz” más iratokban is nyomot hagyott. Bél Mátyás országleírásában és periratokban is felbukkan.

 Két mondattöredék álljon itt, amelyben megőrződött a "miskolczi táncz”: "imhol jönnek azok a jó asszonyok, akik Csabára járnak táncolni a szeretőjükkel”; „táncol, mint a borsodi asszony”.

 A kifejezés pontos jelentését ma már homály takarja, de érdemes a bor kapcsán megemlíteni, hogy létezett és a miskolci vigadozásokhoz kapcsolódott gúnyolódó értelemben.

olahmiklos.jpg

Oláh Miklós a "miskolczi táncz" egyik első leírója. A kép forrás: Wikimedia

 

Pincenaplók, verselő tréfacsinálók


 Az avasi magánpincékben tartott összejövetelek alkalmával a bor meghozta az ívótársaságok kreatív hangulatát. Az „avasi múzsa” versfaragásra késztette a mulatozásban résztvevőket. A költött versek és egyéb események leírására szolgált a pincenapló. Néhány ilyen napló talán még mindig fellelhető a városban. A verselő tréfacsinálók közül Sassy Csaba - az „Avas poétájának" hívott költő - volt a legismertebb. Verseiben ekképp örökítette meg a századfordulós Avast:

„Öreg Avas, te rólad már
Annyi poéta dalolt,
Hogy annyi dal a világnak
Legszebb lányáról se szólt.”

borozomiskolciakcut.jpg

Borozó polgárok az Avason a múlt század fordulóján. Az egyikük talán Sassy Csaba. Kép forrása: miskolcipince.brskft.hu 


„Ki napjait már megszámláltnak érzi
S aki fölött a gond kuvikja szól,
Mámort tetézni, bánatot felezni
Töltsön az Avas óboraiból.”

„Nem is jár hiába, akár honnan, akár merről
száz mérföldnyi járóföldről,
visszavágyik mindig
csak az Avas oldalába.”

„Öreg Avas, én szeretlek,
így ősz felé legkivált,
Mikor egy-egy bennszülött
A pincék elől lekiált...
Teli pohár a kezében…
Te reád köszönti éppen
Borosfejű vén hegyünk…
... Rábólintanak a lombjaid
Hogy: <ez a mi emberünk>."

 Költeményeinek egy részét meg is zenésítették. Ezek a nóták ingyenesen meghallgathatók, közel száz éves hangfelvételeken a Gramofon Online weboldalán.

 

Neves irodalmi asztaltársaságok

 

 Az előbb említett versfaragási hagyományból következik, hogy az avasi pincék köré irodalmi „asztaltársaságok” szerveződtek. Ezekben a társaságokban nevesebb költők, írók rendszeresen együtt múlatták az időt. Az első ilyen avasi asztaltársaság Lévay József nevéhez kötődik. „Lévay József, a költő és alispán ... 95 éves koráig fel-feljárt még hegyi borpincéjébe, a <kőlikába> ahogy akkor mondták."

 Lévay társasága, mely soha nem volt egy zárt baráti kör, rendszeresen vigadott az Avason. Olyan nagy nevek fordultak meg itt, mint Arany János, Gyulai Pál, Erdélyi János, Tompa Mihály. Az asztaltársaság tagjainak külön személyre szóló, gravírozott poharaik is voltak, amelyeket Tóth László adományozott az egybegyűlőknek. Ha valaki elhunyt közülük, a poharát akkor is teletöltötték borral. Azonban ilyenkor abból senki nem ihatott, a „föld porába” öntötték. Elsőként Tompa Mihály távozott az élők sorából. Tiszteletére a poharak ma a rimaszombati múzeum Tompa-szobájában megtekinthetőek. Sassy Csaba így verselt a neves csoportról:

 „Valamikor nagyon régen... messze régen...
Tompa Mihállyal együtt jártak itt...
S a vén Avas akácvirággal várta
Örökké nótáskedvű fiait.”

ferenc_mora_in_the_marjalaky_cellar.jpg

Móra Ferenc és asztaltársasága a Marjalaky-pincénél 1933-ban. Kép forrása: miskolcipince.brskft.hu

 

 A második jelentős avasi asztaltársaság Leszih Andor nevéhez köthető. Központi alakja Móra Ferenc volt. Móra Ferenc 1905-ben látogatott először Miskolcra és 1933-ban utoljára, pár hónappal halála előtt átutazóban. Állítólag „Itt volt utoljára gondtalan és boldog".

 A helyszín a Marjalaki-pince, a Nagy-Avas, Középsor 648., amelyet azóta Móra Pincének hívnak. Egy évvel a találkozó után a pincén márvány emléktáblát avattak, és minden év május 16-án rendszeresen megrendezték a Móra-napokat. A találkozóknak a háború vetett véget, a tábla ekkor elveszett. Az új táblát a miskolciak 2007 májusában helyezték fel.

avasi_pincek_kupcsik_s_32.jpg

Az egykori Marjalaky-pince, ami ma már a Móra pince nevet viseli. Fotó: #hellomiskolc

  

Fröccsözés az Avason

 

 Móra Ferenc maga is kedvelte a fröccs fogyasztását. A buborékos frissítő az ő idejében már száz éves múltra tekintett vissza. A fröccs feltalálását állítólag Fáy Andrásnak köszönhetjük. Éppen Jedlik Ányossal és Vörösmartyval italozott 1842-ben, amikor kitalálták az újfajta itókát. Abba az időben a szódavíz korszerűsítésén dolgozott Jedlik, és a társaságnak eszébe jutott az az ötlet, hogy szódavízzel enyhíthetnék a bor erősségét. A legelső fröccsöt még spriccernek nevezték. Vörösmarty Mihály ezt a szót magyarosította fröccsre.

 Az Avason hamar népszerű lett a fröccsözés, ezt mutatja, hogy a térségnek saját fröccse is lett, az avasi fröccs, amely 7 dl bor és 3 dl víz arányából tevődik össze. Alkoholtartalma körülbelül 7%. Az avasi fröccsöt minden év júniusában ünneplik meg a helyiek a Miskolci Fröccsfesztivál program keretében.

froccsfesztival_2013_ks_10.jpgFröccsfesztiválon az Avason. Fotó: #hellomiskolc  

 

Borízű forrás, amit Jézus fakasztott

 

 A mai Nagy-Avas Alsósor pincéi alatt megközelíthető a Jézus-Kútja szakrális forrás, mely régóta ismert kegyhely a Miskolcon élő emberek számára. Már az 1600-as években létezett, és oltották vízével szomjukat a miskolciak.

 A forráshoz több bibliai ihletettségű, helyi legenda is kötődik. Az egyik szerint Jézus ivott a forrás vizéből, majd megáldotta azt, ezután pedig bor folyt belőle. Egy másik történet alapján Jézus gyógyító, borízű vére csordogált régen a forrásból, innen kapta a nevét. A harmadik verzióban szintén Jézus látogatásáról írnak. A messiás az Avason járva megpihent a mai pincesorok alatt. Botját a földbe szúrta támaszkodás céljára, majd amikor onnan kihúzta, akkor tört fel a talajból a víz.

 A babona szerint a Jézus-kút forrása csodatévő, és ha egy beteg tizenhárom pohárral iszik belőle, akkor meggyógyul.

 A borízű forrás hétköznapi magyarázata az lehet, hogy valamikor a középkorban a forrás fölött egy hordó megrepedt, és annak tartalma a forrás vízét borízűvé változtatta néhány napra.

jezus_kutja_avasalja_ks_1.jpg

Jézus Kútja napjainkban az Avas aljában. Fotó: #hellomiskolc

 

 Ha a jelen miskolci boros hagyományokra vagy kíváncsi, akkor a Miskolci Fröccsfesztivál egy neked való program június 24-én, szombaton, a Kisavas Első során! További információ: Miskolci Fröccsfesztivál (hellomiskolc.hu)

 


Forrás, felhasznált irodalom:

Dobrossy István, Miskolc írásban és képekben 7.

miskolcipince.brskft.hu

Porkoláb Tibor, Az Avas irodalma - irodalom az Avason In Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas, Miskolc, 1993.

Wikipedia Fröccs szócikk

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr88672306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.