Virtuális séta Miskolc irodalmi emlékhelyei között
2016. április 11. írta: EmeseT

Virtuális séta Miskolc irodalmi emlékhelyei között

Ha érdekel az irodalom, itt az idő, hogy tegyél egy kulturális sétát Miskolcon! Számos neves költőről, íróról és műfordítóról őriz a mai látogató számára érdekes emlékeket és hangulatos emlékhelyeket a város.

 furulyazo_fiu_kupcsik_s.jpg

Furulyázó fiú, Fotó: MIDMAR

 

Csokonai Vitéz Mihály - Miskolctapolca

 

Jelesebb költőink közül Csokonai Vitéz Mihály látogatását érdemes megemlíteni elsőként, aki 1800-ban járt városunkban, a mai Miskolctapolcán egy gyógyvízkúra alkalmával. Irodalmi lenyomatát lírában A szépség ereje a bajnok szíven című művének előszavában találjuk. Valószínűleg kellemeset ejtőzhetett a mai Barlangfürdő területén Lilla szerelmese, mivel már ekkor kültéri forró vizes medencék várták vendégeket a területen. A mai Barlangfürdő előcsarnokában az emléktáblát a költő születésének kétszázadik évfordulójának alkalmából avatták fel.

 

csokonai_portre.jpg

Csokonai Vitéz Mihály portréja, forrás: Wikipedia

 

Petőfi Sándor – Lillafüred, Diósgyőr

 

Még Petőfi Sándor is elálmélkodott a bükki táj szépségein (háromszor is!), pedig az Alföld című versében nagy magabiztossággal hangoztatta, hogy:

"Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja."

A költőforradalmár először 1844-ben tartózkodott Miskolcon. Ekkor szerezte a Keresztúton állok című költeményét. Másodszor átutazóban - 1845-ben - járt az észak-magyarországi városban. Emlékezetesebb kirándulást tett 1847-ben, amikor Diósgyőrben megírta az ottani látványos naplemente hatására Az Alkony című verset. Ennek a látogatásnak az emlékét egy tábla is őrzi a Vár utcában. Petőfi hámori vendégeskedésének emlékére felavatott táblát megtalálhatjuk Anna-mésztufa barlang bejáratánál az Erzsébet sétányon. Ugyanitt kiderül az is, hogy a költő erősen túlzott az Alföld című versben, a már említett idézetben, mivel Hámorról és a később Lillafürednek keresztelt helyszínről már nagy csodálattal írt úti naplójában:

"A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinyva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van, Helvécia valamelyik szebb vidékén. S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett e völgybe, mégpedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, s ez pótolja némileg a nagyszerűséget."

A lillafüredi Anna-barlang sokáig a költő tiszteletére Petőfi-barlangként várta a látogatókat. Miskolcon Petőfi tiszteletére egy teret is elneveztek, itt magasodik szobra is.

petofi_2.JPG

 Petőfi Sándor szobra a Petőfi téren, Fotó: MIDMAR

 

Déryné Széppataki Róza – Belváros, Szent Anna temető

 

A kor híres primadonnája 1848-tól választotta szülőhelyéül Miskolcot. Egykori lakóháza a mai Hunyadi utca 54. szám alatt áll. Itt vetette papírra naplóját. Fellépéseinek emlékeit, tárgyait a Színháztörténeti Múzeumban lehet megtekinteni. Sírja mint irodalmi emlékhely, a Szent Anna temetőben áll. Szobra a színház melletti szoborparkban megtekintető.

deryne_emlektabla_ks.jpg

Déryné Széppataki Róza emléktábla, Fotó: MIDMAR

 

Jókai Mór – Laborfalvi Róza – Belváros

 

1999-ben a Magyar Irodalomtörténeti társaság állíttatott egy bronz emléket az emlékezetes irodalmi házasság számára a Miskolci Nemzeti Színház falán. Laborfalvi Róza színésznő egyébként Miskolcon született 1817 áprilisában. Jelentős eseményként tartották számon 1883-ban, hogy az akkor már idősödő színészlegenda visszatért szülővárosába, és búcsúelőadásán a helyi kőszínházban lépett fel. Hitvese, Jókai Mór a fellépés szemtanúja volt, és Miskolcon tartózkodva verset írt a színház óratornyáról. Laborfalvi Róza három évvel később távozott az élők sorából. Emlékezetül nem messze a táblától szobrot is állítottak a tiszteletére 2010-ben.


jokaine_kcs_1.JPG

Szanyi Borbála: Jókainé Laborfalvi Róza szobra a Miskolci Nemzeti Színház mellett Fotó: MIDMAR

 

Lévay József - Belváros

 

Lévay József neve sokaknak ma egy miskolci gimnázium nevéről lehet ismerős. A költő, műfordító 1825-ben látta meg a napvilágot a Miskolchoz közeli Sajószentpéteren. Iskoláit Miskolcon végezte. Lokálpatriótaként az egyik legfontosabb miskolciként tartják számon. Egykori gimnáziumában latin és magyar irodalmat tanított. Később Borsod vármegye aljegyzőjévé és főjegyzőjévé léptették elő. 1910-ben Miskolc díszpolgárává választották. Szobrát 1934-ben avatták fel a Palóczy utcában.

Műfordítóként jelentős teljesítményt tett le az asztalra: Molière-t, Senecát, Robert Burnst, Shakespeare-t. Lakóházán egy emléktábla őrzi emlékét a Hunyadi utcán.

levay_jozsef_szobra_pd_2.JPG

Lévay József emléktáblája egykori lakóházán, Fotó: MIDMAR

 

Kaffka Margit – Csabai Kapu, Észak-Kilián

 

A delejes tekintetű, „nyugatos” Kaffka Margit, akit Ady Endre „Nagyon-nagy íróasszonynak” nevezett, életének egy szakaszát Miskolcon töltötte. A kapuk városában gyermekként apácák által keresztény oktatást kapott. Ennek az időszaknak a visszaemlékezéseit őrzi a Levelek a zárdából és a Hangyaboly c. regénye. Először zárdai iskolában is oktatott, mivel itt kapott munkát a polgári leányiskolában irodalom és gazdaságtan tanárként. A szecessziós műveiről nevessé vált írónő a Csabai kapu 29. szám alatt lakott. Elmondása szerint nem kedvelte Miskolcot, és örült, amikor férje kinevezésekor 1908-ban Budapestre költözhetett. Emléktáblája nem itt, hanem a Kilián városrészben, a Hunfalvy Pál utcában található.

 

kaffkamargit.jpg

Kaffka Margit emléktáblája, Forrás: Wikimedia / Szalax 

 

József Attila - Lillafüred

 

Lillafüredet az irodalmi térképre József Attila tette fel igazán, aki egy itteni találkozás emlékére költötte az Óda című versét az Írók Gazdasági Egyesület ülése ideje alatt. A költeményben több részlet is utal a helyszínre: a mészkősziklákra, a hegyekre, a Szinvára, a vízesésre és a barlangokra:

"...Itt ülök csillámló sziklafalon...

...Nézem a hegyek sörényét...

...És a törékeny lombok alatt...

...- amint elfut a Szinva-patak -

ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken...

 ...a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,...

 ...Ízed, miként a barlangban a csend..."

József Attila szobra, mely a meseszép függőkert szerves részévé vált, Varga Éva szobrászművész keze nyomát viseli. A költő születésének századik évfordulóján avatták fel 2005 áprilisában. A szoboralak a támfalnak támaszkodva élvezi a vízesés zúgását. A kompozíció külön érdekessége a vers soraiból kirajzolódó női alak.

jozsef_attila_dudas_i_2_k.jpg

József Attila szobra a lillafüredi függőkertben, Fotó: MIDMAR

 

Szabó Lőrinc - Belváros

 

Az egyik legnevesebb Miskolcon született XX. századi költő Szabó Lőrinc, aki 1900-ban látta meg a napvilágot. Gyermekkorából csak öt esztendőt töltött a városban, ahol a mai Vörösmarty lakótelep panelházainak építése miatt lerombolt egyik épületben lakott családjával. Édesanyja a Deszkatemetőben fekszik. Szabó Lőrinc emléktábláját az egykori lakóházhoz közeli, róla elnevezett általános iskolának a falán helyezték el. A költő Miskolci emlékeiről a Tücsökzene c. kötetben A gyermekkor bűvöletében című fejezetében írt:

"Miskolcon többször laktunk. De alig
emlékszem rá... Tűzijáték vakít:
avasi ünnep? Egyszer egy hatost
kaptam egy nénitől! És villamost
ott láttam először, s - mint csöpp gyerek -
óriási búzavásárteret.
S mit még? Majálist: lacikonyha, tánc!
Hogy bámultam a viccmondó cigányt!
És látom a Szinvát is: a fa-híd
alatt, a mélyben, fáradt habjait
keskeny szenny-csík görgette meredek
házfalak közt; de a széles meder
hogy megtelt, mikor jött az áradás!
S a környéket: egy-egy kirándulás
néha ma is idéz benneteket,
kék-zöld mezők, Tapolca, tó, liget,
Miskolc határa... Szülővárosom,
sose lesz szemed kóbor fiadon?"

Miskolcon a Kossuth utca 11. szám alatt egy másik tábla az 1956-os Illyés Gyulával október 23-án, a forradalom kitörésének napján tartott költői estjének állít emléket. Egész alakos szobra az Avasi Gimnázium előtt, mellszobra a Városi Könyvtár udvarán található.

szabo_lorinc_ks_3.JPG

Szabó Lőrinc szobra Miskolcon, Fotó: MIDMAR

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr878588374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.