Öt érdekesség, amit tudni illik Lillafüred múltjából
2016. január 23. írta: N. Júlia

Öt érdekesség, amit tudni illik Lillafüred múltjából

Vitathatatlan, hogy Lillafüred Magyarország egyik legromantikusabb, legszebb helye, amelynek már a kialakulásához is számos érdekes történet kapcsolódik. 

12620644_461455550717009_1934998062_o.jpgA Palotaszálló a Függőkertekkel 2016 januárjában. Fotó: Hanák Tibor

1. A Palotaszálló - luxusberuházás a gazdasági világválság idején

 

A Palotaszálló, ez a meseszép, Mátyás-korabeli vadászkastélyokra hasonlító szálloda 1927 és 1930 között Lux Kálmán tervei alapján épült neoreneszánsz stílusban, állami beruházásként, Bethlen István miniszterelnök javaslatára. A cél egy olyan kormányüdülő építése volt, ahol a nemzetközi tárgyalásokat luxus környezetben bonyolíthatják le. Ehhez az igényeket mindenben kiszolgáló szolgáltatásokat is kialakítottak: a parkosítás mellett a Mária-sétány felett ródli- és bobpályát, ettől nem messze felvonóval ellátott sípályát, a fehérkő-lápai fennsíkon versenyek rendezésére is alkalmas síugró sáncot építettek ki. A Palotaszálló építésekor merült fel az ötlet, hogy az alapozáskor kitermelt kőzetet és földet egy függőkert kialakítására lehetne hasznosítani. Ma már nem lehet tudni, hogy ez Lux Kálmán építész vagy Révay Ferenc főerdőmérnök elképzelése volt-e, az azonban biztos, hogy a sarokbástyák közötti fallal körülvett teraszokkal, lépcsőkkel összekötött függőkert a szálloda és Lillafüred elszakíthatatlan látványeleme lett.

2. Lilla

 

A település elnevezése a 19. században Borsod vármegyében fontos szerepelt játszó vajai Vay családhoz köthető. Vay Béla (1829/30-1910) a megye főispánja volt. Teleki Zsófia grófnővel kötött házasságából három lánya és egy fia született. Fia, Vay Elemér (1855-1931) később szintén megyei főispán lett, a Borsodi Bükk Egylet elnöke, egyik lánya volt a páratlan szépségű Vay Erzsébet (1860-1941), akit a családban Csokonaira emlékezve Lillának becéztek.

lilla1906.jpg

Vay Lilla 1906-ban, Forrás: Wikipédia

1882 nyarán Soltész Nagy Albert (Miskolc polgármestere, Soltész Nagy Kálmán testvére) és Kubacska István kereskedő Bethlen András miniszternél tett látogatást, ahol engedélyét kérték, hogy a mai Lillafüredet „Bethlen-Füred”-re keresztelhessék, ezzel köszönve meg a miniszter támogatását. Bethlen elhárította a megtiszteltetést, és azt javasolta, hogy keresztlányáról, Vay Erzsébetről nevezzék el az üdülőtelepet, abból az apropóján, hogy a fiatal lányt éppen ekkor kérte feleségül Pejacsevich Tivadar (1855-1928) horvát bán.

Vay Erzsébet a házasságkötés után Verőce megyébe költözött. Férje később Eszék főispánja lett, majd 1913-1916 között horvát–dalmát–szlavón tárca nélküli miniszternek is kinevezték, azonban közben, 1914-ben internálták Franciaországba, ahová felesége követte őt. Később Bécsbe költöztek, itt halt meg a bán 1928-ban. Vay Lilla közel másfél évtizeddel élte túl a férjét, 1941-ben hunyt el.

A távolra került Vay Erzsébet a legenda szerint inkognitóban részt vett a Palotaszálló avatásán is.

 

3. Ezt látta Petőfi, amikor a mai Lillafüredre látogatott

 

„A falun belül, hol a hámor van, egyre szűkebb lesz a völgy s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósan a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környékező bércek erdejének. Az ember azt gondolja, hogy legalább is Helvéciában van, Helvécia valamelyik szebb vidékén. S hogy semmi ne hiányozzék, a természet barlangot is helyezett e völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem csak gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb s ez pótolja némileg a nagyszerűséget.” – Petőfi Sándor így emlékszik vissza a mai Anna barlangnál tett látogatására.

annabarlang.jpgAz Anna-barlang részlet (Saját fotó)

Az Anna-barlang üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg. A csipkeszerű mészképződményekkel díszített termekhez vezető vágatokat kiszélesítették, lépcsőket, fahidakat építettek hozzájuk. Idővel az üregek gondozatlanná váltak s csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadič Ottokár tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd 1927-ben, a Palota Szálló építésének kezdetén újabb gyönyörű termekre bukkantak, mesterséges vágatokkal összekötötték a termeket és kivésték a ma is bejáratul szolgáló folyosót.

 

4. A Szent István barlang felfedezése

 

Lillafüreden és környékén számos látogatható barlang is található. A Függőkertek szomszédságában lévő Anna-barlang mellett népszerű a Szent István cseppkőbarlang is, amit régen Kutyalyuknak neveztek. A legenda szerint ugyanis a lillafüredi Kálvária kápolna fölött nyíló, 15 méter mély lyukba 1913-ban beleesett egy kutya, s a napokig tartó ugatására figyeltek fel a helyi lakosok. Végül két fiatalember kötélen leereszkedett és kimentette, így fedezték fel a barlang bejáratát. A kutya kaparászásának nyoma sokak szerint még ma is látható a sziklafalakon.

5. Miért nincs fürdő Lillafüreden?

 

1927 márciusában Pávai Vajna Ferenc kutatófúrásokat indított Lillafüreden. Az elképzelések szerint meleg vizet szerettek volna találni a Szinva völgyben és gyógyvizes-klimatikus üdülőhelyet szerettek volna kialakítani Lillafüreden. Pávai Vajna Ferenc 1300 méter mélységben remélte a 70-80 fokos vizet, de a kutatófúrás 1929. nyarára elérte a 734 méter mélységben a pirites palát, amelyben elfolyt a fúróvíz és a lúgos kémhatása miatt nehezen kötött a cement. Óriási vita támadt a fúrás körül mind a parlamentben, mind az újságok hasábjain. Pávai Vajna Ferenc a Hidrológiai Társaság ülésén számolt be a fúrásról és váltig bizonygatta, hogy 1300 méter mélyben meglesz a meleg víz. Közben bekövetkezett a gazdasági világválság, így a fúrást 1930. március 4-én leállították, Lillafüredből pedig a 30-as években klimatikus üdülőterületet alakítottak ki. A háború előtt a Hámori-tavon alakítottak ki strandot, a tó vize azonban hideg volt a fürdőzéshez. 

3.jpgStrand a Hámori-tavon. A miskolci Petőfi könyvtár állományából

TIPP:

A lillafüredi látogatás előtt érdemes letölteni a Guide@Hand Miskolc mobil alkalmazást, amelynek "Séta" menüjéből elérhető a Függőkerteket bemutató séta, valamint a Miskolc-Lillafüred hangos vezetett séta, amely segítségével idegenvezető nélkül is számos érdekességet meg lehet tudni a környék történetéről és természeti értékeiről. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hellomiskolc.blog.hu/api/trackback/id/tr648305196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Levente B. · kameraaltal.blog.hu 2016.01.25. 14:29:51

Hiányolom a volt 105. honi légvédelmi rakétaezred-parancsnokság vezetési pontját (Bunker) aminek a bejárata nem messze van a Hoteltől.

https://www.google.hu/maps/@48.1059315,20.6208354,3a,75y,94.84h,89.39t/data=!3m6!1e1!3m4!1s6agehNWaaK2pmfDP7j-t4w!2e0!7i13312!8i6656!6m1!1e1

Adam West 2016.01.25. 16:11:02

Pont tegnap jártunk ott a kisvasúttal. Érdekes volt a befagyott tavon csúszkálni, a vízesésen meg jókora jégcsapok voltak. Nyáron teszünk még egy kört.

Tökönrúgott Feleségek 2016.12.25. 22:04:01

@Levente B.: "Szikla" lesz az! Ott voltam felette katona, de eddig nem tudtam, hogy a "105. honi légvédelmi rakétaezred" tagja voltam másfél évig :)

bratya 2016.12.26. 04:37:31

Csak a parkolás ne lenne olyan k...a drága Lillafüreden.

Jakab.gipsz 2016.12.26. 07:26:59

@nomad:

Kösz a fotót!

Mi bajod van vele?